13.00 – 14.30
1. szekció, Kisterem, II. emelet: A munkásság társadalmi integrációja
Szekcióvezető: Valuch Tibor az MTA doktora
A szekcióülés áttekinti, hogy a posztkommunista átmenetben és a piaci viszonyok konszolidációjában mi történt a tradicionális munkássággal és helyét hogyan vette át az új munkásság (Alabán Péter). Majd Bartha Eszter a mechanikus osztályfogalom és az abból következő cselekvés helyett (Eigen-Sinn koncepció) a munkások megélt életére, társas kapcsolataira és a mindennapi életre helyezi a hang-súlyt és arra keresi a választ, hogy milyen lehetőségei voltak a munkások „önfejűségének” és önkifejezésének a Kádár-rendszerben és a rendszerváltás után. Ezt követően Acsády Judit szól a munkásnők rendszerváltás előtt és után kérdésköréről. Az 1980-as évektől 2010-ig a társadalmi integráció szempontjából átfogóan megvizsgálja a munkásnők társadalmi helyzetét, összetételét, jellemzőit. Végezetül pedig Valuch Tibor górcső alá veszi, hogy volt-e/van-e munkásosztály? Illetve kísérletet tesz a munkás fogalom értelmezése a késői államszocializmusban és a piacgazdasági átmenetben.
2. szekció, Felolvasóterem, I. emelet: Munkajog elméletben és a gyakorlatban a mai Magyarországon
Szekcióvezető: Kiss György az MTA rendes tagja
A jogirodalomban „a munkajog” általában az absztrakció magas szintjén értekeznek. Ennek a meg-közelítésnek az a veszélye, hogy ún. modellértékű megoldásokra hivatkoznak a szerzők, ezeknek a magyar jogba történő átvételét sürgetve, miközben a hazai jogalkotást és jogalkalmazást számos kritika éri. Nem vitatva a bírálatok jelentős részének megalapozottságát, indokolt néhány dologra felhívni a figyelmet. Adott ország jogrendje nem választható el az országra ható körülményektől. A munkajogot illetően különösen ezek közé tartozik a gazdaság helyzete, illetve ezzel összefüggésben a jogalkotó – a politikai döntéshozó – gazdaságpolitikai és ezzel összefüggésben foglalkoztatáspolitikai irányultsága. A gazdaságpolitika lehet innovációalapú, a magas hozzáadott értékű ágazatokat preferáló megközelítés, de lehet olyan „beszállító” gazdaság, amely a mások által behozott alacsonyabb szintű technológiát használja fel. A gazdaság szerkezetének minősége, földrajzi eloszlása, a termelés és a szolgáltatások aránya, a használt technológia mind befolyásolják a társadalom tagjainak képzettségi szintjét, kompetenciáját és motivációját. Mindez a munkajogra kivetítve azt jelenti, hogy az első esetben az egyéni és a kollektív magánautonómia jelentős szerepet kap a munkajogviszony tartalmának kialakításában. Ezt azt jelenti, hogy a jogi norma mellett a kollektív megállapodásoknak, mint a munkajog kontraktuális-normatív jogforrásának a jelentősége megnő. A második esetben a jogalkotó olyan területeket szabályoz, amelyek alapvetően a felek megállapodási szférájába tartoznak. A gazdasági és politikai rendszerváltást követően megalkotott Munka Törvénykönyve „magánjogias”, a felek autonómiájára épülő munkajogi rendszert kívánt megalkotni. Ez az elképzelése számos ok miatt nem valósult meg, és a 2010. évi kormányváltás utána sem ebben az irányban fordult a munkajog fejlődési iránya. A Rézler konferencia szekcióülésén a munkajog egyes jogintézményein keresztül elemzik a szándék és a valóság közötti eltéréseket, megvilágítva a diszkrepancia lehetséges okait. Így többek között – a szervezők szándékai szerint – szóba kerül a magánjog és a munkajog kapcsolata, a munkajogviszony rugalmassága, a munkaszerződés jelentősége, a munkajogviszony megszüntetésének jogi és jogon kívüli problémái, a kollektív szerződések hiányának következményei, a munkajogi viták rendezésének, a bírósági eljárások helyzete.
14.30 – 16.00
3. szekció, Kisterem, II. emelet: Az alternatív vitarendezés kihívása a változó társadalmi keretrendszerben
Szekcióvezető: Krémer András Ph.D. főiskolai tanár
Az elmúlt időszak társadalmi változásai olyan új élethelyzeteket teremtenek, amelyek akár az eddigi szabályozatlanság okán alakultak ki, amelyek korábban nem feltétlenül léteztek. Az új élethelyzetek mellett azonban a korábbi konfliktusainkkal is meg kell küzdeni. E konfliktusok feloldásának jelentős része azonban nem feltétlenül kívánja meg a bírói és/vagy a közigazgatási utat. Ezen viták feloldására kiváló lehetőség az alternatív vitarendezési folyamatok jelentősebb alkalmazása. Egyes területeken, mint a fogyasztóvédelem, családjog, előbbi már jelenleg is egészen jól bejáratott. Az élet más területein pl. a munkaügy azonban csak fel-fel bukkan, mint a főnix madár.
Éppen ezért ma két jelentős kihívás áll az alternatív vitarendezés előtt. Az első, hogy új élethelyzetekre is kiterjesztésre kerüljön. (Ne feledjük, hogy a mostani alkalmazása is felemás). A másik kihívása pedig abban áll, hogy a társadalmi változások egyik motorja a technológiai változás. Kérdéses azonban, hogy a meglévő (működő) vitarendezési módszerekbe hogyan lehet ezt beintegrálni? Illetve, hogy az esetlegesen új élethelyzetekre kialakítandó fórumoknak és eljárásoknak mennyire kell az új technológiákra figyelemmel lenniük?
További kérdés, hogy a különböző tudományterületek (jog, közgazdaságtan, menedzsment, szociológia, szociálpszichológia, kommunikáció, játékelmélet, pedagógia, környezet, informatika) érdeklődése, támogatása hogyan alakul a világban és itthon a téma iránt. Készülnek-e hatásvizsgálatok, módszertani kutatások, értékelések, szabályozások vizsgálata, tudnak-e a témával foglalkozó kutatók egymásról, vannak-e kapcsolataik a gyakorló szakemberekkel?
A szekció az MTA Munkaügyi kapcsolatok Albizottságával közösen szervezett esemény. Az albizottság társelnökei prof. Dr. Kun Attila egyetemi tanár és Dr. Mélypataki Gábor egyetemi docens.
4. szekció, Felolvasóterem, I. emelet: „Rézler Gyula, a mecénás” – A Rézler Gyula Alapítvány és a Rézler Gyula Mediációs Intézet tevékenysége
Szekcióvezető: Hanyu Henrietta, a Rézler Gyula Alapítvány társelnöke
A szekció keretében röviden – kb. 15-20 percben – bemutatásra kerül a Rézler Gyula Alapítvány elmúlt 30 éves tevékenysége, ösztöndíj programjai. Szó lesz arról, hogy mi az Alapítvány tevékenységének fő fókusza, s hogyan jelennek meg programjaiban a Rézler Gyula által támogatni kívánt értékek. Az ösztöndíj programok során szerzett tapasztalataikról, élményeikről volt ösztöndíjasokkal beszélgetünk (kerekasztal-beszélgetés). Ezt követően Krémer Andrással röviden bemutatjuk a Mediációs Intézet tevékenységét. A szekcióülés néhány jövőbe tekintő gondolattal zárul.
